Ó, BARÁTAIM! Elfelejtettétek-e azt az igaz és sugárzó reggelt, amikor ama megszentelt és áldott helyen mindannyian összegyűltetek színem előtt az élet fájának árnyékában, amely a mindenek felett dicső Paradicsomban nő? Lenyűgözve hallgattátok, midőn kimondtam e három legszentebb igét: ó, barátaim, ne szeressétek jobban a ti akaratotokat az Enyémnél; sohase kívánjátok, amit Én nem kívántam számotokra; és ne közelítsetek Hozzám élettelen szívvel, világi vágyakkal és sóvárgásokkal bemocskolva! Ha megszentelnétek lelketeket, még ez órában emlékeznétek arra a helyre és vidékre, és igém igazsága világossá válna mindnyájatok előtt.