Dicsértessél és dicsőíttessél ó, Uram, én Istenem! Miként említhetnélek Téged, mikor bizonyos vagyok, hogy semmilyen nyelv, bármilyen mély légyen is bölcsessége, nem tudja Neved illendőn dicsérni, sem az emberi szív madara, bármilyen nagy légyen is vágyódása, sohasem remélheti, hogy Fenséged és megismerésed mennyországába szárnyalhasson.
Ha úgy írlak le Téged, ó, Istenem, mint Azt, Ki a Mindent Meglátó, be kell ismernem, hogy Azok, Kik a meglátás legmagasabb Megtestesülései, a Te parancsodra teremtettek. És ha úgy magasztallak Téged, mint a Mindenek Felett Bölcset, hasonlóképpen be kell látnom, hogy a bölcsesség Kútfejei Maguk is Akaratod működése révén jöttek létre. És ha úgy hirdetlek Téged, mint a Hasonlíthatatlant, ím hamarosan felfedezem, hogy Azok, Kik az egység legbensőbb lényegei, Általad küldettek alá és csupán keze munkád bizonyítékai. És ha úgy üdvözöllek Téged, mint minden dolgok Ismerőjét, be kell vallanom, hogy Azok, Kik a tudás Leglényege, csupán Célod teremtményei és eszközei.
Magasztos, végtelenül magasztos vagy Te a halandó ember törekvése felett, hogy misztériumodat megfejtse, dicsőségedet leírja, vagy hogy akár Lényeged természetére utalást tegyen. Mert bármit is érjen el az ilyen törekvés, sohasem remélheti, hogy túllépjen a teremtményeidnek szabott korlátokon, hiszen ezen erőfeszítések is a Te rendeletedre és kigondolásod szerint születtek. A legemelkedettebb érzelmek, melyeket a szentek legszentebbike dicsőítésedre kifejezhet, és a legmélyebb bölcsesség, amit a legtanultabb ember képes megfogalmazni, hogy megértse Természetedet, mind azon Központ körül kering, Mely teljes mértékben a Te egyedüli Uralmad alatt áll, a Te Szépségedet imádja, és a Te Tollad mozgása tart lendületben.
Ments meg Uram attól, hogy olyan szavakat ejtettem volna ki, melyek szükségszerűen egy közvetlen kapcsolat lehetőségét feltételeznék Kinyilatkoztatásod Tolla és minden teremtett dolgok lényege között. Messze, messze áll Azoktól, Kik Hozzád kötődnek, egy ilyen kapcsolat feltételezése! Kinyilatkoztatásod Fáját semmilyen hasonlat és hasonlítás le nem írhatja, és zárva van minden út Önmagad Megnyilvánulásának és Szépséged Hajnalának megértéséhez.
Távol, távol álljon Dicsőségedtől, mit Rólad halandó ember állíthat vagy Néked tulajdoníthat, vagy a dicséret, mit Rólad zenghet! Bármit rendeltél is el szolgáidnak, hogy azáltal Fenségedet és Dicsőségedet a legillendőbben magasztalják, mindaz csupán irántuk való kegyelmed jele, hogy talán képesek legyenek olyan magasságba emelkedni, mely legbensőbb lényüknek megadatott, vagyis hogy megismerjék önmagukat.
Rajtad kívül soha senki nem volt képes Misztériumodat felfogni, és Nagyságodat illendően dicsőíteni. Kifürkészhetetlen és magasztos maradsz Te az emberek dicsérete felett mindörökké. Nincsen más Isten csak Te, az Elérhetetlen, a Mindenható, a Mindentudó, a Szentek Szentje.
