Ő az Isten.
Ó, Uram, én Istenem! Ó, Te, a gyengék Segítője, a szegények Támasza, és a Hozzád forduló elhagyottak Szabadítója.
Kimondhatatlan alázattal emelem esengő kezem szépséged királysága felé, és lelkem emígyen szólít buzgón: ó, Isten, én Istenem! Segíts engem, hogy imádhassalak, adj erőt nékem, hogy szolgálhassalak, kegyelmeddel karolj fel engem szolgálatodban, s tedd, hogy szilárd maradhassak az Irántad való engedelmességben. Árassz el nagylelkűséged kegyével, fordítsd felém szerető kedvességed pillantását, és mártóztass meg megbocsátásod tengerében. Add, hogy megerősíttessek Hited iránti hűségemben, ajándékozz meg nagyobb bizonyossággal és bizalommal, hogy e világot teljességgel elvethessem, arcom tökéletes odaadással orcád felé fordíthassam, megerősítve bizonyságaid és tanútételeid lebíró ereje által, fenséggel és hatalommal felruházva suhanhassak túl menny és föld minden tartományán. Valóban, Te vagy az Irgalmas, a Mindenek Felett Dicső, a Kedves, a Könyörületes.
Ó, Urunk! Ímé vértanúid, azon áldott lelkek társaságának maradéka. Elviseltek ők minden nyomorúságot, és türelmet mutattak a borzasztó igaztalanság közepette. Feladtak minden kényelmet és világi javat, készségesen alávetették magukat szereteted ösvényén a kínzó szenvedésnek és hányattatásnak, és még mindig elleneik karmai között raboskodnak, akik újra és újra keserves kínzásokkal törik és sanyargatják őket, mert szilárd léptekkel járnak egyenes ösvényeden. Nincs, ki segítené őket, nincs, ki barátjuk lenne. A nemteleneken és gonoszokon kívül nincs, ki vélük lenne és társalogna vélük.
Ó, Urunk! E lelkek megízlelték a poklok kínjait e földi életben, és orcád ragyogó szépségének szeretete jeleként és minthogy hőn vágyódtak mennyei királyságodba, elviseltek minden goromba megaláztatást, melyet a zsarnokság népe rájuk zúdított.
Ó, Urunk! Töltsd el fülüket isteni segítséged és a mihamarabbi győzelem verseivel, és szabadítsd meg őket az iszonyú hatalmat bírók fogságából. Állítsd meg a gonoszok kezét, és ne engedd, hogy e lelkeket dühöngő vadállatok karmai és fogai marcangolják, mert a Te szerelmeseid ők, szentséged titkainak hordozói, alázatosan állnak ajtód előtt, és eljutottak magasztos udvarodba.
Ó, Urunk! Erősítsd meg őket kegyesen új lélekkel, ragyogd be szemüket, hogy az éjszaka sötétjében megláthassák csodás bizonyságaidat. Rendeld nékik az összes jót, mi örök misztériumaid Királyságában rejtezik, tedd őket a világrészek fölött ragyogó fényes csillagokká, gyümölcstől roskadozó fákká, s a hajnali szellőben hajladozó ágakká.
Bizony, Te vagy a Nagylelkű, a Hatalmas, a Mindenható, a Korlátozatlan. Nincsen más Isten, csak Te, a szeretet és gyengéd kedvesség Istene, a Mindenek Felett Dicső, a Mindig Megbocsátó.
