Ó, BŐSÉG FIA! A nemlét pusztaságából parancsom agyagával hívtalak életre, s minden létező atomot és valamennyi teremtett dolog lényegét nevelésed szolgálatába állítottam. Így még mielőtt anyád méhéből világra jöttél, két csillámló tejforrást rendeltem néked, szempárt, hogy őrizzen, és szívet, hogy szeressen. Szerető kedvességemből az Én irgalmam árnyékában tápláltalak, és védelmeztelek az Én kegyelmem és kegyem leglényegével. Mindezzel célom az volt, hogy elérhesd az Én örökkévaló birodalmamat, és méltó lehess láthatatlan adományaimra. De te nem törődtél ezzel, és felnövekedvén elvetetted bőségemet, és úgy elfoglaltad magad hiú képzelgéseiddel, hogy egészen megfeledkeztél Rólam, és elfordulván a Barát kapuitól, ellenségem udvarában lakoztál.